Keresd regényeimet a Líra és a Libri könyvesboltjaiban! :)

2018 április 24. | Szerző:


Folyamatosan fejlődünk, és nekem is az a célom, hogy ma már egy sokkal trendibb, fiatalabb korosztálynak is szóló könyveket küldjek a piacra. A mai fiatalok igénye már jóval nagyobb annál, hogy kizárólag a szerelemre, a szenvedélyre fókuszáljon. A mai fiatalság céltudatos, olyan kis okos, jófejű emberkék, akik nyitottabbak a világra, mint amilyenek mi voltunk húsz évvel ezelőtt. Ez persze azért is van így, mert közben a világ is hatalmasat változott, és változásban van folyamatosan. Ez nem azt jelenti, hogy a romantikus történeteknek leáldozott, de úgy érzem, ez már önmagában nem elég. Más is kell! Legyen kicsit kaland, kicsit művészet, kicsit gasztronómia, és persze motiválja is őket, lássa el tanácsokkal, lelkesítse, készítse fel az élet megpróbáltatásaira is. Mutasson meg más távlatokat is a számukra, amelyek kielégítik szélesebb körben is az igényeiket, és amelyeket mintaként használhatnak. Könyveimmel nem felzárkózni akarok a ma megjelenő könyvekhez, hanem új irányvonalat mutatni N. Fülöp Beáta

Ismerjetek meg engem: N. Fülöp Beáta író vagyok

2017 február 3. | Szerző:


Sziasztok! N. Fülöp Beáta vagyok. Anya, feleség, háziasszony és persze ÍRÓ. Imádom, amit csinálok! Írni nagyszerű dolog! A legjobb persze az egészben az, ha azzal foglalkozhatunk, amit a legjobban szeretünk! 🙂 Ezért szerencsésnek tartom magam. Néhány tényszerű adat rólam: A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán végeztem nemzetközi kommunikáció szakon. Már tizenéves korom óta írok, de komolyabban foglalkozni az írással csak felnőtt fejjel kezdtem. Az egyetemi évek alatt jött meg igazán a kedvem hozzá, ahol kitűnő tanároktól tanulhattam. Nem is gondolnátok… de a szépírás volt a kedvencem! 🙂
Írni bárhol, bármilyen körülmények között! 🙂 Ezt vallom! Emlékszem, például első regényem legnagyobb részét az 1-es villamoson utazva írtam meg. Olyan hosszú volt az út az akkori munkahelyemig, hogy az értékes időt ki kellett valahogyan használnom! Ha éppen nem írtam, akkor olvastam. Ezen a képen is éppen alkotok.

Érdekes kapcsolatban állok saját magammal, de mindenképpen jóban vagyunk. Ezt arra értem, ahogyan írok. Míg mások a szappanoperákat és a kevésbé érdekfeszítő filmeket nézik a tévében, én azt szoktam mondani, hogy én a saját filmemet nézem, mert az legalább szórakoztat. Mert, amikor írok, megszűnik a világ. Ülök a notebookom előtt, és csak nyomkodom a klaviatúrát, közben pedig peregnek az események a fejemben. Pont úgy, mintha egy filmet néznék. Látom a helyszíneket, a helyszínek finoman megmunkált részleteit, érzem az illatokat, érzékelem a színeket és formákat. Megjelennek előttem a szereplők, a különböző karakterek. Kirajzolódik a személyiségük, a habitusuk. A karakterekhez pedig társul egy-egy hang is, amit szintén elképzelek, így lesz teljes a mozi hatás. Tehát ülök, nézem és hallgatom a saját filmemet, és nem is kell mást tennem, csak írni, írni és írni.

Kitartó vagyok és örök álmodozó. Előzőt sokan díjazzák, utóbbiról viszont van, akinek az a véleménye, hogy elnyomja bennem a racionalitást, amire a mai világban nagy szükségünk van, ezáltal elrugaszkodok kissé a valóságtól. Nekem viszont az a határozott véleményem, hogy álmodozásra igen is szükség van, és mernünk kell nagyot álmodni, és mindenképpen a megvalósítására kell törekedni. Úgy gondolom, aki nem álmodozik, annak nem fejlett a fantáziája sem, és meggyőződésem, hogy pusztán a kőkemény, hideg racionalitás kiöli az emberből a boldogság és a teljesség iránti vágyat is. Visszatérve a kitartáshoz: ezt bizonyítja az is, hogy célul tűztem ki magamnak, hogy a könyveimet a könyvesboltok polcain akarom viszontlátni, és ahányszor csak behunytam a szemem, ott is láttam őket! Kis idő elteltével így lett ez a valóságban is! Megteremtettem a képzeletemből, és elértem, amit akartam! Hát mi ez, ha nem álmodozás? Saját magamat tudnám csak idézni: „Ha már itt volt a szabad választás lehetősége, és én éltem ezzel a lehetőséggel, és ha úgy akarok élni, ahogy döntöttem, akkor vállalnom kell ezt az utat, bármennyire is nehéz lesz. Az út, amely az álmok megvalósulásához vezet, lehet, hogy hosszú és fájdalmas, és meglehet, hogy az út végén elveszítjük álmainkat, de ha nem járjuk végig a fájdalom virágaival övezett ösvényt, soha nem ismerjük meg, mit rejtenek az álmainkba vetett lehetőségeink. – ezek a mondatok a Dolce – A megbocsátás ára című regényemből származnak, és hűen tükrözik hozzáállásomat céljaim eléréshez.

Igazi művészléleknek vallom magam. Ez minden bizonnyal érzékenységemből és a művészetek iránti alázatomból fakad. Úgy gondolom, hogy egy művész nem attól lesz művész, hogy sokan ismerik és éjjel-nappal, minden alkalmat megragadva azon fáradozik, hogy megpróbálja magát eladni, sokkal inkább a kifejezés módja teszi azzá, még akkor is, ha kevésbé népszerű, és ennek nem feltétele az önmutogatás és a nagyképűség. Én alapvetően szerény embernek tartom magam, és ebből hátrányom még soha nem származott. Egyik kedvenc íróm, Paulo Coelho nyilatkozta azt egyszer, hogy egy író nem feltétlen tud közönség előtt jól beszélni. Különben is, amit el akar mondani, azt elmondja a könyveiben és az újságcikkeiben. Ezért igyekezett is elkerülni különféle előadásokat. Viszont az írásai által mégis világhírűvé vált.

Könyveimről:

Engem személy szerint nagyon foglalkoztatnak az emberi kapcsolatok. Ez az írásaimból is tükröződik. Elsősorban a szerelem, a szenvedély, a misztikum világa vonz. Akik olvasták a könyveimet, a szenvedélyek írójának is neveznek. Hét regényt írtam eddig, ebből hat jelent meg. Az első a

Dolce – A megbocsátás ára című könyvem

(2010-ben) nagyon mély emberi érzelmeket sorakoztat fel.  Külön büszke vagyok rá, hogy könyvem díjnyertes volt az OCÉ könyvnyomtatási pályázatán. Egy perzselően szenvedélyes, igaz szerelmi történet, amelyben a főhősök nem tudnak szabadulni az egymásnak állított érzelmi csapdából. Akik kedvelték E. L. James Ötven árnyalat trilógiáját, azoknak ez a könyv biztosan elnyeri a tetszését! Végig érzelmi hullámvasutak, borzasztó évődések jellemzik a történetet, hatalmas szerelemmel és szenvedéllyel tarkítva, ami szinte már fáj… és tényleg. Meg fogod tapasztalni, ha elolvasod.

A DOLCE új ruhát kapott! Az új borítója ilyen szép lett:

 

Második regényem az Adela – Az álmok útján,

egy misztikus kaland az álmokból a valóságba, és onnan vissza. Szintén büszkeséggel tölt el, hogy Nógrádi Gábor író volt a védnöke annak a könyvpályázatnak, amelyen ez a regényem is sikerrel pályázott, és végül bekerült a kiadásra váró könyvek közé. Adelának egy évszázados jóslatot kell beteljesítenie azzal, hogy végigjárja a számára kijelölt utat, amely a bölcsességhez vezet, hogy ily módon felszabadíthassa szerelmét a reá mért átok alól. Nyomon követhetjük a lány lelki fejlődését és sorsának alakulását, amely már jóval korábban megpecsételődött egykor egy álom alkalmával. Aki szereti az arab meséket, a hastáncot, a kalandot, a sivatagot, és nem áll távol tőle az ezotéria világa, az időutazás gondolata, azoknak tetszeni fog ez a könyvem. 🙂 A könyvborítót és a belső illusztrációkat Kun Éva grafikusművész készítette.

Az ADELA-t is új köntösbe öltöztettük! Ugye milyen mesés? 🙂


A harmadik regényem A hídon túl címet kapta.

Komoly könyv, komoly mondanivalóval, amely mégis szórakoztat. Olyan kérdéseket boncolgatok, és keresem rá a válaszokat, amelyek sokunk fejében ott motoszkálnak. Ha mély, elgondolkodtató olvasmányra vágysz, Neked ajánlom ezt a könyvemet! Ígérem, nem fogsz csalódni! 🙂 Felismerjük vajon, ha a duál-párunkkal hoz össze a sorsunk? És ha felismerjük, meg is tudjuk tartani magunk mellett? Vagy csak marad az örök keresgélés életeken keresztül, míg lelkünk végül teljesen elöregszik? A hídon túl – című mély-lélektani regényem ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. A történet során Nóra (főhősnőm) szembesül párkapcsolati fejlődésének különböző szakaszaival, amelyek meghatározóak lesznek egész életére.

A hídon túl is kapott egy kifejezőbb borítót:


A negyedik megjelent regényem a Hegedűszonáta,

ami egy abszolút mai történet. A középpontban egy gazdag, csinos, fiatal nő áll, aki elégedetlen az unalmas belvárosi életével. Mindene megvan, egy régiségkereskedést vezet. Egy nap az utcán megismerkedik egy koszos, hajléktalan férfival, és furcsamód erős vonzalom, majd szenvedélyes szerelem szövődik kettejük között. Az abszurdnak induló szerelmi történet lassan kibontakozik, amelyben a szakmai irigység, a gyűlölet és a féltékenység szította hangulat a jellemző. Összekuszálódott családi szálak várnak kibogozásra, melynek kulcsa a főhősök sorsainak véletlenszerű összefonódásában rejlik. Könnyű, szenvedélyes kis történet. Borító fotó: Horváth Tibi

És a Hegedűszonáta-n is újítottunk egy kicsit 🙂


Az ötödik pedig a Marilia bonbonjai!

Ez tényleg, a szó szoros értelmében egy ÉDES történet! 🙂

Egy igazi 4:1-ben instant könyv ez, melyben megtalálod a szerelmet, sok-sok isteni kipróbált bonbonreceptet, csodálatos útleírást és egy komplett motivációs tréninget is. Hát kell ennél több? 🙂
Igazi élmény volt írni, remélem, hogy igazi élmény lesz olvasni is! Imádsz utazni? Lázba hoz a Toszkán vidék? Rabul ejtenek Firenze látnivalói? Kedveled a művészeteket? Akkor a MARILIA BONBONJAI című regényem Neked is szól! Főhősnőmmel elutazhatsz Firenzébe egy őrült kalandra, ami lehet, hogy megváltoztatja a TE életedet is!
Egy fantasztikus történet egy nem mindennapi lányról, aki az őt ért sok kudarc ellenére is bátran kitart az álmai mellett. Mindeközben a gyönyörű toszkán táj és Firenze szépségei, a helyi ízek ínycsiklandó kavalkádja, és a már tőlem megszokott és elválaszthatatlan szerelmi szál teszi lebilincselővé a történetet.
Nem csak az álmaikért harcba szálló igazság harcosai számára nélkülözhetetlen ez a regény, hanem a gourmet-k, az utazni szeretők és a mély érzelmeket megélni vágyók könyvtáraiból sem hiányozhat a Marilia bonbonjai. 🙂
A borító rajzot Berzsán Eszti grafikusművész készítette.
 

Hatodik élményregényem a Santorini szerelmesei címet kapta.

Prológus az „Élménykönyvhöz”: Santorinit meglátni, és szerelembe esni! Aki volt már e varázslatos kis szigeten, biztosan újra visszavágyik majd! Aki még nem volt, egyszer mindenképpen el kell utaznia oda, hogy magába szívja a tengerillatú levegőt, mezítláb végigsétáljon Perissa vagy Kamari tengerpartján kezében egy hűsítő frappéval, végignézze a lenyűgöző naplementét Oiban, megtapasztalja az ottaniak kedvességét, páratlan vendégszeretetét, orrában és nyelvén érezze az oreganóval megbolondított sült bárányborda ínycsiklandó illatát és ízét, és persze robogóval bejárja az embrióra vagy akár kis dinoszauruszra emlékeztető parányi sziget minden egyes kis zugát. Én is így tettem egyszer, aztán még egyszer… és ki tudja, még hányszor visszatérnék…! Ez a sziget teljesen elvarázsol, megnyugtat, ihletet ad és energiával tölt fel a belőle áradó őserő! Egy szóval, Santorini maga a csoda!

Santorini szerelmesei, a kis szigetre vissza-visszatérő párok, akik egész fiatalságukat a Kikládokban töltötték a tenger mellett és a kék kupolás, fehérre meszelt házikók között. Bohém fiatalságuk, nagyra törő álmaik, felejthetetlen szerelmeket, és életre szóló barátságokat kovácsoltak közöttük. Így volt ez évekig, mígnem egyszer történt valami a szigeten, ami mindnyájuk életére árnyékot vetett, megváltoztatott mindent, és hosszú évekre feloszlatta a társaságot. Az elfeledett barátságok és halottnak hitt szerelmek azonban újra életre keltek egy váratlan utazás során. A múlt rejtélyei, eltemetett titkai így lassan a felszínre szivárogtak, és elindítottak egy megállíthatatlan lavinát. 

…de miért is neveztem el Élménykönyvnek ezt a regényemet? Mert olyan, akár egy színes, fordulatos kalandfilm. Mert a szereplők az interaktivitás részét képezik, és két dimenzióban is bemutatkoznak az Olvasónak. Nem, nem akarom én elvenni, vagy lerombolni senkinek a képzelőerejét, de most úgy döntöttem, hogy ez egyszer szívesen az Olvasóim tudtára adnám, hogy én hogyan is álmodtam meg a regényem főbb karaktereit. Milyenek voltak azok az alakok és arcok, amelyekkel éveken keresztül keltem és feküdtem. Ez egy roppant izgalmas vállalkozás, de mégis büszkén vállalom! Lelki szemeim előtt életre kelt szereplőimet Berzsán Eszti grafikusművész valósította meg, amit ez úton is köszönök Neki. Ők tehát tizenketten nagyon a szívemhez nőttek! Remélem, hogy a főhőseimmel eltöltött idő után Olvasóim is valódi élményekkel térhetnek majd vissza ide, a valóságba! Bőséges élménygyűjtést kívánok. És akkor nézzük kicsit közelebbről a szereplőket:

   

És most itt a hetedik! A BARISTA című regényem

Azzal nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy a regény egy baristáról szól… Na de, ez a barista úgy lett barista, hogy… Érdekel hogyan? 🙂
Vincent, a fiatal portrérajzoló, egy prágai kávézóban véletlenül belebotlik egy lányba, akibe azonnal szerelmes lesz. Elindul közöttük egy beszélgetés, és kiderül, hogy a lány a kávézási szokásokról írja a szakdolgozatát. Vincent egy hirtelen ötlettől vezérelve azt hazudja, hogy az övé a kávéház… A Karácsony előtti meghitt készülődés, a szerelemmel átitatott prágai utcák és a kávé imádata garantáltan összehozza az Olvasót és a történet szereplőit ebben a könyvben egy csésze finom kávéra! Mert Te is szereted a kávét, igaz? Ha igen, akkor az a jó hírem, hogy a könyv végén kávékülönlegességek és különleges kávés édességek receptjeit is megtalálod! 🙂
…és persze ha Neked is szíved csücske az Advent, a meghitt készülődés, egy séta a hóesésben a Károly hídon, romantika, szerelem, a történelmi Prága titokzatos utcái, akkor Te se hagyd ki A BARISTÁT!

Utazás, szerelem, kávék, motiváció!

Szeretek veled kávézni! És nem feltétlen magáért a kávé ízéért – igaz, az sem mellékes –, hanem azért a hangulatért, amit a veled való kávézás teremt meg. N. Fülöp Beáta


Minden könyvemet szeretem valamiért, de mindegyiket másért! Imádom őket írni, belebújni a szereplők bőrébe, ott élni velük, ahol éppen játszódik a történet! Ez egy csodás dolog!
Így vagyok a rövidebb novelláimmal is. Van egy kis novellám, ami elég közel áll a szívemhez. A címe A vonat és a (vég)állomás. Ez az írásom egy reménytelen szerelem végterméke. Egy kétségbeesett, szomorú délután írtam, amikor csalódottságom tudatosult bennem, és rájöttem, hogy a szerelem időnként csak megkecsegtet halhatatlanságával, mert elhagyni épp annyira fél, mint mellettem maradni. Rájöttem, hogy amit oly biztosnak és megingathatatlannak hittem, valójában mennyire törékeny, mennyire sebezhető. A műben a gyorsvonat, mint a soha vissza nem térő lehetőségek, a mellettünk elsuhanó, egyetlennek hitt szerelem szimbóluma. Ez a novella egyébként hangos könyvben is megjelent a Miskolci Irodalmi Rádió jóvoltából, írott formában pedig a Szenvedélyes Sor(s)ok című novellás füzeteimben találjátok meg, sok más kisnovellámmal együtt. De most megmutatom Nektek itt is 🙂
A vonat és a (vég)állomás Ziláltan, fékevesztetten érkezett, mégis úgy, mint aki tudja, végső állomása én vagyok! De az állomáson még sem tudott megállni… Talán túl nagy volt a lendület. Talán megijedt… Épp hogy csak lassított, aztán továbbrobogott… Hát nem látott, nem vett észre engem, hogy ott állok, hogy rá várok?! Talán meg sem akart állni igazán… Talán. Elsüvített egy érzelem vonat mellettem… Magával ragadott, elsodort a szele, beleszédültem. Őrült táncot járt a szenvedély, míg közeledett felém, s mikor ideért, hirtelen átölelt, magához húzott, felkapott, megpörgetett és mire feleszméltem, s elhittem, hogy valóban megérintett, hogy valóban engem akar, már tovább is sietett. A vonat elment… már csak a sűrű fekete por gomolyog mögötte… és én ottmaradtam magányosan a peron szélén… a szél tépázta ruhám foszlányokban, hajam kócosan… Remegő karjaimat lassan leeresztem… már a hangját sem hallom… Testemen még érzem érintését, orromban illatát, tenyeremben arcának melegét… Lassan a szél is elcsendesedik… Alázatos, csendes eső mossa majd a port, amit a vonat kavart. S te ott ülsz a vonaton… és távolodsz tőlem… a SZERELEM… csupa nagybetűvel, mit öröknek hittem elment… Értelmetlenül, meredten nézek a semmibe, lényem akkor, ott megsemmisül… Fáradt szememből könnypatak mossa el a port, mit itt hagytál nekem… …és már akkor tudtuk mindketten, hogy ez volt az igazi, az a megismételhetetlen végső állomás, amin az ember életében csak egyszer utazik keresztül.



Fantasztikus érzés, amikor szabadjára engedheted a fantáziádat, és a történet alakulásába rajtad kívül nem szólhat bele más… illetve, de igen! Mégpedig a szereplők! Amikor elkezdek írni egy könyvet, elindítom a szereplőket egy úton. De bizony sokszor van úgy, hogy ők mondják meg, hogy merre akarnak tovább menni. 🙂 Akkor hagyom őket, hadd menjenek a saját fejük után!
És itt van a sorrendben 8. könyvem, a VÉNUSZ A DOMBOLDALON, amelyben összegyűjtöttem 10 év novelláit. <3 A kedves Olvasóközönség talán pont e könyvemből ismerheti meg leginkább a lelkemet, a legbensőbb gondolataimat, amit most szeretettel megosztok Veletek! Dedikálva megrendelhető: https://webshop.gyemantfelho.hu/termek/n-fulop-beata-venusz-a-domboldalon/  

__________________________________________________________


Folyamatosan fejlődünk, és nekem is az a célom, hogy ma már egy sokkal trendibb, fiatalabb korosztálynak is szóló könyveket küldjek a piacra. A mai fiatalok igénye már jóval nagyobb annál, hogy kizárólag a szerelemre, a szenvedélyre fókuszáljon. A mai fiatalság céltudatos, olyan kis okos, jófejű emberkék, akik nyitottabbak a világra, mint amilyenek mi voltunk húsz évvel ezelőtt. Ez persze azért is van így, mert közben a világ is hatalmasat változott, és változásban van folyamatosan. Ez nem azt jelenti, hogy a romantikus történeteknek leáldozott, de úgy érzem, ez már önmagában nem elég. Más is kell! Legyen kicsit kaland, kicsit művészet, kicsit gasztronómia, és persze motiválja is őket, lássa el tanácsokkal, lelkesítse, készítse fel az élet megpróbáltatásaira is. Mutasson meg más távlatokat is a számukra, amelyek kielégítik szélesebb körben is az igényeiket, és amelyeket mintaként használhatnak.

A kép Prágában készült.


Könyveimmel nem felzárkózni akarok a ma megjelenő könyvekhez, hanem új irányvonalat mutatni!



 
Ha tetszett, amit olvastál rólam, és felkeltettem az érdeklődésedet regényeim iránt, akkor kérlek, látogass el Facebook oldalamra is, ahol szeretettel várlak: https://www.facebook.com/n.fulop.beata/
Könyveimet megtalálod a Líra, Libri Könyvesbolthálózatában, a Bookline internetes könyváruházban, de az alábbi linkre kattintva is meg tudod rendelni kiadómon keresztül: https://webshop.gyemantfelho.hu/termekkategoria/n-fulop-beata-konyvei/

     
N.Fülöp Beáta vagyok. Író, anya, feleség és persze háziasszony. 5 regényem jelent meg eddig, (Dolce - A megbocsátás ára, Adela - Az álmok útján, Hegedűszonáta, A hídon túl és a Marilia bonbonjai) és egy van előkészületben, (Santorini szerelmesei) amelyek a szerelemről, szenvedélyről, emberi kapcsolatokról szólnak. A saját lelkemben egy olyan helyet alakítottam ki, ahol tökéletesen megférnek a csodák, az álmok, a meseszerű képzelgések, a misztikum, a természetfeletti, és persze kitüntetett helyen a szerelem és a szenvedély a legfelsőbb szinteken, amelyek nélkül az életünk – lássuk be - sivár és fásult lenne, mint a forró sivatag enyhet adó oázisok nélkül. Mindezek testvéri szeretetben állnak az élet bölcsességeivel, amelyek vándorlásunk során hívatlanul is csatlakoznak hozzánk. Ez a bölcsesség pedig sokszínű, akár az eget megfestő szivárvány, és melynek oltalma alatt válunk mi alkotók is teljessé. Blogomon az irodalmi csemegék mellett (Bea-B-Irodalma) olvashatjátok a jobbnál jobb általam kipróbált és jól bevált finomságok receptjeit is (Almárium). Láthatjátok, a gyengéim a bonbonok, a finom, különleges édességek! :) (erről bővebben olvashattok a Marilia bonbonjai c. regényemben is), valamint gyönyörködhettek Édesanyám és Édesapám gyönyörű festményeiben (Napi szépség), és igyekszem megosztani Veletek mindennapi praktikákat, amelyek megkönnyítik mindennapjainkat! Örülök, hogy itt vagytok, és remélem, hogy Facebook oldalamon is találkozhatom Veletek!

Kategória

AlmáriumBlog – Bea Birodalma



Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!