1.0AlmáriumBlog - Bea Birodalmahttps://almarium.cafeblog.huFülöp Beáta Priváthttps://almarium.cafeblog.hu/author/dolcespiritosofacebook-com/Fázik a csönd, vele reszket a félhomály. Hideg, nyirkos novemberi délután. Nyikorgó villamos sikolya hasítja ketté a ködöt a jeges váltók fölött. Csizmám talpa is odafagy, reszket az aszfalt is a lábnyomom alatt. Várok rád… <!--more--><a href="https://almarium.cafeblog.hu/files/2013/11/PIC_0120_6649_large.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-53" alt="PIC_0120_6649_large" src="https://almarium.cafeblog.hu/files/2013/11/PIC_0120_6649_large.jpg" width="263" height="197" /></a><!--more--> S a percek óráknak tűnnek. De addig is, képzeletem melegedni hív, s a kandallód tüzénél képzelem magunkat. Érzem simogató érintésed, lüktető szívverésed, mely nemsokára együtt dobban enyémmel. S egyszer csak a tejfehér ködből messziről felsejlik sziluetted. Végre! Olvad a jég… már nem fázom! Várva várt melegség költözik szívembe, hogy egyre közelgő alakodat látom. F.B.rich